Egy húszéves férfi megfojtotta, feldarabolta, elásta, kiásta, majd megette a teljes rokonságát. A Sápolypüttykösön élő tettes beismerte a bűnét. A falu lakossága le van döbbenve, értetlenül állnak a tragédia előtt. A helyszínre érkezve meg is kérdeztünk néhány szomszédot, mit tudnak elmondani a fiatal férfival kapcsolatban:

Slezsnyirágné Tóth Mária: Egy nagyon rendes, előzékeny fiatalember a Gergő. Mindig köszönt. Ja, neveket nem, mindegy. Egy helyes, értelmes fiú. Szerettük őt, mert kedves volt. Nem ő tette, hiszen köszönt.

Gabak László: Egy végtelenül jólnevelt, csendes, rendes fiú ő. Jól tanult, sportolt, sok barátja volt. És mindig köszönt. Egyszer nem köszönt, de akkor már találkoztunk előtte egy órával, és azért. Először persze köszönt.

Hedrinch Anna: Nekem az volt a gyanús őbenne, hogy mindig köszönt. De ő egy nagyon rendes, kedves fiú. Előzékeny és megértő. Gyengéd. Gergő értett az emberek nyelvén, sok barátja, rokona volt. Mindig köszönt.

Kadlák Attila: Olyan hihetetlen, hogy a Gergő tette. Mindig köszönt, mosolygott. Néha már szinte vigyorgott. Gyengéd volt és megértő. Kedves fiú ő, aki jól tanult, nem csavargott, sportolt és köszönt. A falu lakossága eddig hetven volt, most már csak ötvenkettő. Gergő viszont mindig köszönt. Előre!

Valenbók Mihály: Az nem lehet, hogy ő tette. Egy nagyon rendes fiú ő. Jólnevelt, kedves és életvidám srác. Úgy senki nem köszönt, ahogyan ő. Érthetően, tagoltan, hangsúlyosan. Művészet volt, ahogy köszönt. Mindig köszönt.

H. G. tárgyalása a napokban lesz. Ügyvédje nagyon bízik abban, hogy felmentik, hiszen Gergő egy nagyon rendes, megbízható, előzékeny és gyengéd fiatalember. És mindig köszön.

Gergő nem akart nyilatkozni nekünk, csak ennyit üzen az olvasóknak: jó napot kívánok!