Jó napot kívánok! (Belepusztulnál, ha azt mondanád végre, tegezzelek.)

Foglaljon helyet! (Ülj már le, állsz itt, mint fasz a lakodalomban.)

Jó étvágyat! (Egyétek meg szövegelés nélkül, és húzás, mert aludni akarok menni.)

Kellemes ünnepeket! (Három napig zabálhatsz, neked való program.)

Gratulálok! (Kibundáztad magadnak, te nyálgép.)

Látogass meg, ha erre jársz! (Képes lenne eljönni?)

Jól áll, tényleg. (Pf. Úgy nézel ki, mint egy teleszart zokni.)

Érezd jól magad! (Neked mindig ragyog a világ.)

Várj, segítek. (Szerencsétlenkedsz itt azzal a szarral.)

Nagyon finom volt, tényleg! (Legyűrtem.)

Gyertek be, nem zavartok. (Minek jönnek ezek? Menjenek a picsába. Nem lehet nyugta az embernek.)

Oké, rendben, adok egy húszast tizedikéig, semmi gond, nagyon szívesen. (Menjél dolgozni, bazmeg, és majd még én leszek a geci, ha visszakérem.)

Emlékszem, persze. (Emlékszik a faszom. De hátha így hamarabb abbahagyod a szövegelést.)

Mmmmhhhmmm, ez igen, érezni benne a gyümölcsöt! (Ezt a ritka szar, karcos pálinkát, mindjárt elhányom magam.)

Aha, nagyon édi, hasonlít rád, vagy nem is, inkább Editre. (Ezt a kis pufi majmot, öcséééém.)

Hogyne tudnám, persze, 98-ban, Balatonalmádiban. Nem változtál semmit. (Fingom sincs, ki lehetsz. Kopj le.)

Nem sértődtem meg, dehogy, jólesik az értő kritika, főleg tőled. (Anyád picsáját.)