Nekem például egész délelőtt furán fájt a fejem, nem jó ilyen hülye időjárásban focizni.

Nincs mit ezen magyarázkodni, egyszerűen a sokkal gyengébb ellenfélnek óriási szerencséje volt.

Elég rossz időpontban volt a mérkőzés, mert nemrég jöttem haza egy nyaralásból, nagy volt a kontraszt a pályán futkosás meg a tengerparton fekvés között.

Külföldi csapat ellen játszottunk, nem is értettük, mit beszélnek.

Nem volt szabad parkolóhely a stadion körül, így egész messze tettem le a Lambót, mire elgyalogoltam az öltözőig, picit elfáradtam.

Végig úgy érezte az egész csapat, hogy irigy ránk a bíró, mert jobban keresünk nála, ilyen nyomás alatt nehéz jól focizni.

Be fogjuk vizsgáltatni a mérkőzésen használt labdákat.

Szeretnék picit bővebben beszélni a mi góljainkról, úgy gondolom, méltatlanul kevés figyelmet kaptak.

Biztos idegi alapon, de nekem a lábaim mindig elkezdenek fájni meccs előtt.

Háromszor is elmondtam az öltözőben, hogy ez nem az én cipőm, de akkor már indulni kellett.

Az is feszélyezett bennünket, hogy a rengeteg ordibáló szurkoló mellett a tévé is közvetítette a mérkőzést, és úgy nem tudunk jól teljesíteni, ha milliók bámulnak. Én például egyedül sokkal többet tudok dekázni, mint amikor néznek.

Nekem már több szabálymódosítási javaslatom is volt erre a sportágra nézve, de senki sem hallgat végig.

Csalódtam a magyar szurkolókban, mi ugyanazok az emberek vagyunk, amikor kikapunk, mint amikor győzünk. Ezek szerint ez csak egy érdekszurkolás a részükről? Hol van a valódi rajongás és szeretet?

Önmagunkhoz képest fényes győzelmet arattunk.

Én már kedden szóltam a csapatkapitánynak, hogy nekem családi okok miatt nem jó most ez a meccs, de nem is figyelt rám.

Ez a vereség megint csak egy kampányfogás az ellenzék részéről.