A visszavonult nagymenő mindig egyedül él.

Egy kutyája vagy macskája van azért.

A lakása ultramodern, konyhája minimalista.

A fürdőszobai tükör előtt hosszan időz.

Ősz tincseit simogatja, borostáját tapogatja.

Régi családjáról egy bekeretezett fénykép áll a fiókos szekrényén.

Ezt időnként lefordítja, ha nagyon szomorú.

Ha csörög a telefonja, hosszan hezitál, csak utána veszi fel.

Nem szól bele, csak hallgat.

A hang elmondja, hogy:

1, újra elkezdődött

2, megint visszatért

3, elrabolták a (volt feleségét/lányát/tengerimalacát).

Hősünk tudja, hogy itt az idő.

A spájzban nem befőttek vannak, hanem egy brutális fegyverarzenál.

Leveti a pólóját, nyom pár fekvőtámaszt, mielőtt kihajtana a garázsból a sportkocsijával.

Hatvan pluszos, de olyan izomzata van, mint egy 22 éves chippendale fiúnak.

Rögtön tudja, hova kell mennie, nincs téves cím, zsákutca vagy üresjárat.

Ugrik, szaltózik, üt.

Minden ütése halálos.

Arcizma se rezzen, bárkit is nyírjon ki, mindvégig ugyanazzal a kifejezéstelen fapofával végzi a dolgát.

Egy gyengéd mozdulattal teker ki nyakakat, roppant gerinceket százkilós áldozatain.

Aki az útjába kerül, likvidálja, legyen az portásfiú, felszolgáló hölgy vagy rendőrfőnök.

Gyilkosságai olyan természetesek, mint a köszönések, akivel találkozik, azt megöli.

A hullagyártásnak semmilyen következménye nincs, se letartóztatás, se börtön.

Mindenki tudja, hogy ő kicsoda, ezért elnézik neki az öldöklést, talán el is várják tőle.

Ha bárokban fordul meg nemes ügye érdekében, ott mindig van egy bombanő, aki felismeri, és kacéran megjegyzi: évek óta nem láttunk itt, szépfiú.

Minden útjába kerülő élőlénnyel a másodperc tört része alatt elbánik, de az ellenségei főnökével a film utolsó húsz percében kénytelen puszta kézzel verekedni, a padlón hemperegni.

Amikor már majdnem megölnék, végül ő öli meg azt, akit mindvégig nagyon akart. Fojtogatással. 

A végső ölés mindig puszta kézzel, esetleg késsel történik, mert addigra már minden tár kifogy. Előtte soha.

A városvezetés külön gratulál neki, és nincs retorzió a felrobbantott metrókocsik, ripityára tört buszok, rendőrautók, magánautók és a szerencsétlen civil áldozatok miatt.

Ekkor észreveszi, hogy egy golyó őt is eltalálta. Természetesen a vállán. Semmiség.

Hazamegy, és kibont egy üveg whiskyt. Az ő szomját csak az oltja egy nehéz nap után.

A történet valahogy mindig nyitva marad, hogy két év múlva megint tudjon egy jót bosszulni.